A házassági vagyonjogról
Házasságkötéskor és váláskor is az emberekben az egyik leggyakrabban felmerülő és egyben legkényesebb kérdés is, hogy mi lesz a házasuló felek vagyonával.
Természetes az a hibás berögződés, hogy az embert rossz érzéssel tölti el, ha a házasságába úgy lép be, hogy már azon gondolkozik, hogyan fog véget érni. Gyakran mondják szinte már közhely, hogy a házasságkötéssel két ember megkezdi közös utazását. Ha ez igaz, akkor gondoljunk csak bele! Utazáskor sincs bűntudatunk, ha biztosítást kötünk, nem igaz?
Cikkünkből most megtudhatja, mi az a közös vagyon, a különvagyon, hogy miért fontos az életközösség létrejöttének időpontja és, hogy miért érdemes a vagyontárgyak sorsát házassági vagyonjogi szerzőszerződéssel rendezni.
***
A Polgári Törvénykönyv házassági vagyonjogra vonatkozó főszabálya szerint a házasulók között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség jön létre.
Fontos kiemelni, hogy a házasságkötéssel a vagyonközösség NEM a házasságkötés időpontjától kezdődik. A közös vagyon körébe tartozik minden olyan vagyontárgy is, amelyet a házastársak a házasságuk megkötése előtt az életközösség kezdetének időpontjától szereztek. A házasság megkötésével tehát az életközösség létrejötte óta szerzett vagyontárgyak a közös vagyonba fognak tartozni.
Az életközösség fogalmát a törvény ugyan nem tartalmazza, a bírói gyakorlat azonban kialakította, mely szerint a házastársi életközösségnek 3 feltétele van.
- a közös háztartás
- a közös gazdálkodás, és
- a házasélet gyakorlása
A fenti feltételek nem konjunktív feltételek, azaz az életközösség létrejöttének megállapításához nem szükséges együttesen fennállniuk.
Így fennállhat az életközösség abban az esetben is, ha például bármelyik házastárs akár rövidebb, akár hosszabb ideig külföldön dolgozik, de akkor is, ha esetleg ezt az időt büntetés végrehajtási intézetben kénytelen tölteni, az életközösség fenntartására irányuló kölcsönös szándék, azaz más néven az „együvé tartozás” ugyanis pótolja az életközösség hiányzó feltételét. Ilyen szándéknak tekinthető a felek rendszeres, leginkább napi szintű kapcsolattartása (telefonálás, levelezés, Skype, Facetime stb.), vagy mondjuk a közös spórolás egy közös autóra.
Közös vagyon:
- azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereztek
- a közös vagyontárgyak terhei
- és – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
Tulajdonképpen leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy minden olyan vagyontárgy, teher és tartozás, amely nem tartozik a felek külön vagyonába, az közös vagyonba tartozik.
Néhány példát említve, közös vagyonba tartoznak az alábbiak:
- a házastárs munkabére, egyéb jövedelme
- a házastársaknak adott ajándék, ide értve a nászajándékot is vagy akár a mennyasszonytáncpénzt is
- a házastárs külön vagyonának tiszta haszna, például az egyik házastárs bérbe adott lakásának a bérleti díja
- a közös vagyon helyébe lépő érték/ a közös vagyon értékén szerzett vagyontárgy, például az egyik fél félretett pénzéből vásárolt autó
- az a külön vagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után, például a közösen használt hajszárító, számítógép stb.
Külön vagyon:
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás
- a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték
Fontos hangsúlyozni, hogy házassági vagyonjogi szerződés megkötésével a vagyonközösség kizárható a házasulók között.
Hogy mire jó egy házassági vagyonjogi szerződés, ha jól van megírva?
- alkalmas lehet az egyik fél kizárására a másik fél által vállalt kötelezettségekből eredő tartozásokért (amint, ahogyan azt fentebb említettük a házastársak közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat, a házassági vagyonjogi szerződéssel azonban kizárható ez a kötelezettség, így nem éri kellemetlen meglepetésként a feleket, ha az egyikük olyan mennyiségű tartozást halmozott fel, amiről a házastársa esetleg nem is tudott)
- biztos garanciát nyújthat egy esetleges későbbi vitás, hónapokig elhúzódó, és főként költséges válás elkerülésére
- a közhiedelemmel ellentétben pedig olyan házastársi kapcsolat kialakulásához járul hozzá, amely a vagyoni viszonyok rendezettsége miatt kiegyensúlyozottabb, így eleve elkerülhető, de még csak szóba sem jöhet a szokásos enyém, tied, miénk vita.