Miért érdemes ügyvédhez fordulni céges ügyben?
Miért érdemes hozzám fordulnia cégügyekben? Egyrészt a Cégtörvény 32. § (4) bekezdése szerint a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a jogi képviselet kötelező, másrészt pedig a társasági jogi ügyekben egy cégjogász létfontosságú a vállalkozásokat szabályozó bonyolult jogi környezet átlátásához. Teljes körű segítséget nyújtok gazdasági társaságok alapításával és változásbejegyzésével kapcsolatos eljárásokban. Egy társasági jogi ügyekben gyakorlott ügyvéd rendelkezik azzal a szakértelemmel, amelyre szükség van a bonyolult szabályozás értelmezéséhez, jogilag megalapozott dokumentumok kidolgozásához és stratégiai tanácsadáshoz, ezzel védelmet nyújtva a különböző veszélyek ellen, biztosítva a szabályozások betartását, minimalizálva a viták kockázatát. A cégjogi ügyvédek kulcsfontosságú szerepet játszanak a zökkenőmentes tranzakciók, összeolvadások, szétválások és felvásárlások lebonyolításában, ügyfeleiket az tárgyalásokon és a részletes ellenőrzésen keresztül, egészen az aláírás végéig vezetve. Akkor sem kell aggódnia, ha tartoznak Önnek vagy a cégének. Hatékony és pontos képviseletet biztosítok, fizetési meghagyásos eljárás, polgári peres eljárás, felszámolási eljárás, vagy végrehajtási eljárás során is.
Cégügyekben eljáró ügyvédként elsősorban jogi tanácsadással, az okiratok elkészítésével, ellenjegyzésével és cégbírósághoz történő benyújtással, az e-cégeljárásban történő teljes körű jogi képviselettel foglalkozom.
Kérjen időpontot konzultációra! Jogi tanácsadás során átbeszéljük többek közt azt, hogy mik a vállalkozásának a céljai, mekkora összegű és milyen összetételű (pl. készpénz, apport) alaptőkével érdemes a vállalkozást elindítani vagy, hogy milyen vállalkozási forma lenne a legmegfelelőbb az Ön számára.
Miben lehetek a segítségére?
A társasági jog szabályozza az vállalkozások jogi kereteit, magában foglalva a szabályozásokat, szerződéseket és vállalati struktúrákat. Cégügyekben eljáró ügyvédként biztosítom a megfelelést, elősegítem a tranzakciókat, és jogi alapot biztosítok a vállalati tevékenységek számára. Egy cégjogász szakérteleme létfontosságú a vállalkozások számára a bonyolult szabályozások navigálásában, a kockázatok csökkentésében és a vállalati környezetben való sikeres működésben.
Korlátolt Felelősségű Társaság, Betéti Társaság, Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapítása, módosítása.
A cégformától függően tájékoztatom ügyfeleimet a cégalapítás, illetve a cégmódosítás jogi feltételeiről és előkészítem az ahhoz szükséges iratokat. Az okiratok aláírására egy alkalommal kell megjelenni az ügyvédi irodában, ahol az aláírók személyi okmányukkal igazolják magukat a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszerből való adatlekérés érdekében. Az okiratok aláírására már távellenjegyzéssel is sor kerülhet, így arra is van lehetőség, hogy az iratokat az otthonában vagy bárhol máshol írja alá, ehhez azonban a képet és hangot egyidejűleg továbbító eszközre (pl.: okostelefon) és az azt rögzítő szoftverre (pl.: Skype) is szükség van. Az aláírást és ellenjegyzést követően az iratok is elektronikus úton kerülnek benyújtásra az illetékes cégbírósághoz.
A Ptk. 3:164. § (1) bekezdése szerint az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége.
Az üzletrész megszerzésétől számított 8 napon belül a megszerzőnek kötelezettsége a jogosult személyében történő változást és annak időpontját a tagjegyzékbe történő bejegyzés céljából bejelentenie a társaságnak. A bejelentést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
Akár üzletrészt, akár a teljes társaságot kívánja eladni vay megvásárolni, keressen bizalommal.
A világ minden országában, így Magyarországon is meglehetősen gyakori sajnálatos módon a tartozás, amely igen kellemetlenné tud válni a cégek részére, különösen akkor, ha az adott szolgáltatás vagy termék után a szolgáltatást nyújtó társaság már megfizette az adókat és járulékokat, de a szolgáltatást igénybevevő, terméket megvásárló magánszemély vagy jogi személy még mindig nem fizetett. Ilyenkor nyújthat segítséget egy jól felkészült ügyvéd a követelés gyors és hatékony behajtásában, a szükséges jogi lépések megtételében, illetve a kintlévőség kezelésével kapcsolatos jogi teendők ellátásában, fizetési felszólítások küldésével, fizetési meghagyásos eljárásban történő képviselettel, peres eljárásban való képviselettel, majd végrehajtási vagy felszámolási eljárás megindításával. A szükséges eljárást és az ügy vállalását minden esetben konzultáció előzi meg, ahol az Ön által rendelkezésemre bocsátott dokumentumok és előadottak alapján megfelelő tájékoztatást adok a követelés behajtásához szükséges lépesekről, az eljárások feltételeiről és kockázatairól, valamint az azzal kapcsolatban felmerülő költségekről. A gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben már a fizetési felszólítás megküldése is elegendő az adós tartozásának kiegyenlítéséhez.
Ügyfeleimet a legkülönbözőbb polgári peres ügyekben képviselem, így vállalom jogi képviselet ellátását különböző szerződésszegéssel okozott vagy szerződésen kívül okozott károk megtérítése iránt indított kártérítési ügyekben, szerződés teljesítése, érvénytelenségének megállapítása iránti ügyekben, vállalkozói- vagy megbízási díj megfizetése iránt indított ügyekben, kellékszavatossági ügyekben.
Különböző jogviták során való peren kívüli egyeztetéseken történő képviselet (személyes megbeszélés, levelezés stb., pl. munkaügyi jogviták)
Miért jó eljárás a gazdasági mediáció? Jobb egy egyezség, mint egy ítélet. A mediáció vagy peren kívüli egyzetetés igénybevéelével az ügyfelek pénzt és időt takaríthatnak meg, nem kevés stressztől megkímélve magukat és a válalkozásukat.
A mediációs eljárás előnye, hogy gyors, nem húzódik el évekig, időben pedig a felek időbeosztásához igazítható. A mediációs ejárásnak a peres eljárással szemben nincsen illetéke és a pervesztes felet sem terheli a pernyertes fél ügyvédi munkadíját is magában foglaló perköltsége.
A mediáció során létrejött egyezséget írásba foglaljuk, azt az ügyvéd ellenjegyzi, így onnantól kedzve a megállapodás teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Bizonyos esetekben az ügyvédi ellenjegyzésen felül, a megállapodás megkötését követően javasoljuk a megállapodás egyes rendelkezéseinek a közjegyző előtt tehető egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban történő rögíztését a megállapodás egyes rendelkezéseinek az azonnali végrehajthatósága érdekében.
Vállalom vállalkozási, megbízási, szállítási, adásvételi, bérleti, haszonbérleti és egyéb típusú szerződések, munkaszerződések szerkesztését és módosítását, ingatlanra vonatkozó szerződések elkészítését és véleményezését (lakás- és nem lakás céljára szolgáló, kereskedelmi vagy üzleti ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződések, bérleti szerződések szerkesztése, véleményezése, képviselet az ingatlan-nyilvántartási eljárás során) valamint jogi állásfoglalások készítését különböző ügyekben.
Hívjon vagy kérjen időpontot, árajánlatot!
Íme rögtön 4 dolog, amiben Ön és a vállalkozása segítségére lehetek.
A fizetési meghagyásos eljárás nemperes eljárás, amelynek keretében lehetőség van arra, hogy a jogosult az adóssal szemben fennálló alacsonyabb összegű pénzkövetelését egyszerű és gyors módon érvényese.
Mikor bocsátható ki fizetési meghagyás?
Fizetési meghagyás kibocsátására kizárólag pénztartozás fizetésre irányuló lejárt követelés esetében van lehetőség, amely a 3 millió forintot nem haladja meg. A feleknek rendelkezni kell belföldi lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel, illetve székhellyel vagy képviselettel.
Ha a felek nem rendelkeznek beföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy képviselettel, ebben az esetben az Európai Unión belül van lehetőség európai fizetési meghagyásos eljárás megindítására is.
A fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelem benyújtása:
A fizetési meghagyásos eljárásban bármely közjegyző eljárhat.
A jogi személy és az elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személyek kérelmüket elektronikus úton terjeszthetik elő. A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy vagy jogi képviselő nélkül eljáró társasházak kérelmüket írásban és szóban is előterjeszthetik.
Mi történik ez után?
A fizetési meghagyással szemben az adós a kézhezvételtől számított 15 napon belül ellentmondással élhet. Ha az adós nem él ellentmondással akkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik és végrehajtható lesz, ellentmondás benyújtása esetén azonban az eljárás polgári perré alakul és keresetlevelet kell benyújtani az illetékes bíróságon.
A peres eljárás esetén a jogvita szakszerű rendezése érdekében a peres ügyvéd iránymutatása felbecsülhetetlen. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy mennyire fontos, hogy már a per kezdetén rendelkezzen jogi képviselettel, a polgári perek sajátosságaiból fakadóan ugyanis rendkívül nehéz eligazodni a peres eljárás útvesztőiben. A 2018. január 1. napjával hatályba lépett az új polgári perrendtartásról szóló törvény alapjaiban változtatta meg a peres eljárás kereteit, az eljárást két fő szakaszra (perfelvételi és érdemi szak) bontva, így rendkívül fontos, hogy már az eljárás kezdetekor szakszerűen legyen előterjesztve a kereset és a perfelvételi szakban rendelkezésre álljanak a jogvita eldöntéshez szükséges bizonyítékok. A polgári peres eljárás bonyolult folyamat, a per eredményessége érdekében mindenképpen javasolt tapasztalattal rendelkező polgári peres ügyvédet fogadni, éppen ezek okból kifolyólag, ha a polgári perrendtartásról szóló törvény eltérően nem rendelkezik a peres eljárás során a jogi képviselet kötelező. Jelentős tapasztalattal rendelkezem a polgári peres eljárás területén és elkötelezett vagyok a hatékony vitarendezés mellett. Az Ön megoldása egy tapasztalt polgári peres mellett kezdődik.
Jogerős fizetési meghagyás, vagy jogerős bírósági ítélet esetén a követelés végrehajthatóvá válik. Ilyenkor kerülhet sor – önkéntes teljesítés hiányában – a jogos igény érvényesítésére a végrehajtási eljárás keretében. A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel lehet elérni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett teljesítse a kötelezettségét. A bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtás foganatosítása Magyarországon a végrehajtók hatáskörébe tartozik. Bízza szakértő ügyvédre a jogerős követelése érvényesítését, aki hatékonyan közreműködik a polgári jogi igénye végrehajtásában.
A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (összefoglaló néven: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.
Fontos, hogy a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság esetén a törvény lehetővé teszi, hogy akár 1 személy is létrehozhasson társaságot, így nem szükséges az alapításhoz kettő vagy több személy. Ennek indoka, hogy a gazdasági társaságok lényege nem csupán a közös együttműködés és a tőke összevonása, hanem a felelősség korlátozása. Az egyszemélyes gazdasági társaság létrehozásának célja, hogy az egyedüli tag, úgy végezhessen gazdasági tevékenységet, hogy a saját magánvagyonát – szemben például az egyéni vállalkozói létformával – ne kockáztassa, hanem a társasági vagyont és ezzel a felelősséget elválaszthassa a családi és személyes vagyonától. Az egyszemélyes gazdasági társaság esetében viszonylag alacsony tőke bevonásával lehet pénzt befektetni és megforgatni a gazdaságban anélkül, hogy a vállalkozó a teljes vagyonát kockára tenné, hiszen ezekben a társasági formákban – néhány kivételtől eltekintve – a tag vagy egyedüli részvényes nem köteles a társaság adósságaiért helytállni.
Komplex jogi szolgáltatás (állandó jogi képviselet) társaságok részére
Ha nem eseti jelleggel keres cégjogászt, hanem állandó jogi képviseletet szeretne a vállakozása számára, úgy ebben is tudok Önnek segíteni, kattintson az alábbi linkre.
Gyakran ismételt kérdések
Mennyivel lehet Kft.-t alapítani?
A polgári törvénykönyv szerint a korlátolt felelsősségű társaság esetén a törzstőke, nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.
Mennyivel lehet Rt.-t alapítani?
A polgári törvénykönyv szerint a zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.) alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál.
Nincs elég pénzem, most akkor nem tudok céget alapítani?
Van arra lehetőség, hogy a cég alapításakor a tag(ok) társasági szerződésben úgy rendelkezzenek, hogy a nyilvántartásba vételig a teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem kell befizetni. Ebben az esetben a tag a pénzbeli vagyoni hozzájárulását egészben vagy részben az osztalékfizetés szabályai szerint felosztható nyereségből fizetheti meg és a társaság mindaddig nem fizetheti ki a tagnak az őt megillető osztalékot, hanem azt a tag még meg nem fizetett törzsbetétére kell elszámolnia, amíg a be nem fizetett és a tag törzsbetétére elszámolt nyereség a tag által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a tag által vállalt teljes pénzbeli hozzájárulás mértékét.
Hangsúlyozom, hogy ebben az esetben hiába beszélünk korlátolt felelősségű társaságról, a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.
Hogyan zajlik a cégalapítás?
-
Kapcsolatfelvétel és adategyeztetés
A cégalapítás, változásbejegyzési eljárás megindításához az alábbi adatokra van szükség:
- Cégnév
- Székhely
- Tagok
- Ügyvezető adatai
- Törzstőke
- TEÁOR számok stb.
A részleteket e-mailben vagy telefonon egyeztetjük Önnel.
Az adatok beérkezését követően felvesszük Önnel a kapcsolatot és időpontot egyeztetünk az aláírásra.
-
Aláírás
Az adategyeztetést követően nyomban intézkedünk a szükséges okiratok előkészítéséről, és azok megküldéséről, így az irodában tényleg csak az aláírásra kell megjelennie egyetlen alkalommal, amikor az aláírók személyi okmányukkal (személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya) igazolják magukat a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszerből való adatlekérés érdekében. Az okiratok aláírására már távellenjegyzéssel is sor kerülhet, így arra is van lehetőség, hogy az iratokat az otthonában vagy bárhol máshol írja alá, ehhez azonban a képet és hangot egyidejűleg továbbító eszközre (pl.: okostelefon) és az azt rögzítő szoftverre (pl.: Skype) is szükség van.
-
Munkadíj fizetése
Az okiratok aláírásakor kerül sor az ügyvédi munkadíj, továbbá az eljárási illeték megfizetésére, amennyiben az az adott eljáráshoz szükséges.
Szolgáltatásunk tartalmazza a cégbejegyzési eljáráshoz vagy változásbejegyzési eljáráshoz szükséges aláírási minták elkészítését is, amelyek – akárcsak a közjegyző által készített aláírási címpéldány – a különböző hatóságok előtt is felhasználhatóak, így például a bankban a társaság bankszámlájának megnyitásakor.
-
Iratok benyújtása
Az aláírást követően az iratokat az eljáró ügyvéd nyújtja be elektronikus úton az illetékes cégbírósághoz. Az aláírást követően Önnek nincs további teendője.
Cégalapítás esetén a beadást követően héhány percen belül a cégbíróság megküldi az új társaság formáját, nevét, székhelyét valamint adószámát, statisztikai jelzőszámát tartalmazó tanúsítványt, amelynek kiállításától kezdve a társaság érdemben is működhet előtársaságként és gazdasági tevékenységet végezhet.
-
A társaság bejegyzése
A bejegyző végzést a cégbíróság az ügyvéd részére küldi meg elektronikusan. A végzéseket haladéktalanul továbbítjuk ügyfeleink részére, hiánypótlás, vagy elutasítás esetén pedig azonnal intézkedünk ezek pótlásáról.
-
Kötelezettségek a bejegyzést követően:
Bankszámlanyitás: az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése szerint az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított tizenöt napon belül kell megnyitni, tehát az kötelező.
APEH, KSH, IPA hatálya alá történő bejelentkezés: az alapítást követően célszerű könyvelőt megbízni, aki ezen bejelentéseket a bejegyzéstől számított 15 napon belül megteszi
A társaság tevékenységtől függően a különböző hatósági és működési engedélyek beszerzése
Mekkora pénztartozásra lehet fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni?
0-3 millió forintig: csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amely a 3 millió forintot nem éri el.
3-30 millió forintig: választani lehet a fizetési meghagyás és a polgári per között
30 millió forint felett: nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek összege a harmincmillió forintot meghaladja, az csak polgári peres úton érvényesíthető
Mennyi a polgári peres eljárás illetéke?
Elsőfokú polgári peres eljárásban 6%, de legalább 15.000 forint, legfeljebb 1.500.000 forint.
Ki fizeti a perköltséget?
Általános szabály:
A pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg.
Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség, valamint a fél és az ellenfél javára meghatározott perköltségek összege közötti különbség nem jelentős, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére.
A perköltség viselése egyezség esetén
A bíróság által jóváhagyott egyezség megkötése esetén a felek megállapodása szerinti fél téríti meg az ellenfele perköltségét. Megállapodás hiányában az egyezség szerint pernyertes fél perköltségét az egyezség szerint pervesztes fél téríti meg. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya nem állapítható meg, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére.
A perköltség viselése az eljárás megszüntetése esetén
Az eljárás megszüntetése esetén az alperes perköltségét – az alábbi kivételekkel, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a felperes téríti meg.
Az eljárás elállás miatti megszüntetése esetén: ha az elállásra azért került sor, mert az alperes a követelést az eljárás megindítását követően teljesítette – a felperes perköltségét az alperes téríti meg.
Az eljárás halál vagy megszűnés miatti megszüntetése esetén: egyik fél sem téríti meg az ellenfele perköltségét.
Az eljárásnak a felek közös kérelme miatti megszüntetése esetén: a felek megállapodása szerinti fél téríti meg az ellenfele perköltségét. Megállapodás hiányában az alperes perköltségét a felperes téríti meg. Ha azonban a kérelem benyújtására azért került sor, mert az alperes a keresettel érvényesített jogot az eljárás megindítását követően elismerte vagy a keresettel érvényesített követelést teljesítette, a felperes perköltségét az alperes téríti meg.
A szükségtelenül okozott perköltség vagy perköltségrész viselése
Ha a fél a perfelvételi szakban a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet az arra vonatkozó védekezésének előterjesztése nélkül elismeri, és a perre nem adott okot, a perköltségét az ellenfél téríti meg.