Mi az a kellékszavatossági jog? Mi az a hibás teljesítés?
Tévhitek, amelyeket gyakran hallani:
„Magánszemély nem tartozik felelősséggel a hibás teljesítésért.” ⛔️
„A használt gépjármű hibája esetén a vevő nem érvényesíthet semmilyen igényt, hiszen ez nem egy új gépjármű.” ⛔️
„Ha az eladó nem tudott a hibáról (rejtett hiba) akkor mentesül a felelősség alól.” ⛔️
„6 hónap eltelt már nem érvényes semmiféle garancia.” ⛔️
Tényállás:
János 2020. szeptember 1. napján egy Audi A5 típusú használt gépjárművet vásárolt Zolitól a gépjármű adásvételi szerződés szerint megtekintett/kipróbált állapotban.
2020. decemberében 4 hónappal később János észrevette, hogy a szeptemberben vásárolt gépjárműnek az olajfogyasztása a normálistól eltérő, így autószerelőhöz vitte az autót, ahol megállapították, hogy valószínűleg egy balesetből fakadóan a váltó megsérült, melynek javítása több százezer forintba kerül.
Terheli Zolit bármilyen felelősség?
Alapszabály, hogy a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
A tényállás alapjául szolgáló szerződésben – bár lett volna rá lehetőség, hogy feltüntessék – sehol nem szerepelt, hogy az autó törött volt, balesete volt, vagy hogy a váltó sérült lett volna, az az alapadatokon kívül csupán annyit tartalmazott, hogy a vevő a gépjárművet megtekintett/kipróbált állapotban vásárolta meg, így Zoli egyértelműen hibásan teljesített, a gépjármű ugyanis nem felelt meg a szerződésben megállapított minőségi követelményeknek.
Más a helyzet azonban, ha a felek szerződésbe a kérdéses hibát konkrétan feltüntették volna, vagy a hiba olyannyira egyértelmű, hogy a vevőnek azt fel kellett volna ismernie az adásvétel időpontjában (ezek az ún. nyílt hibák, pl: ha hiányzik az autó fele), a jogszabály szerint ugyanis, nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett, hiszen könnyen előfordulhat olyan eset, hogy a felek szerződési akarata ténylegesen az adott fogyatékossággal rendelkező szolgáltatás nyújtására irányul.(pl.: ha valaki olyan autót vásárol nyilvánvalóan a piaci ár alatt, amely sérült és amelyet maga kíván megjavítani, felújítani) Ilyenkor – a későbbi meglepetések elkerülése végett – elsődlegesen az eladó érdeke, hogy a szerződés a gépjármű összes hibáját tartalmazza.
Mit tehet János ebben a helyzetben?
Visszterhes (nem ingyenes) gépjármű tulajdon átruházási szerződés esetén az eladó a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
Mi az a kellékszavatosság?
Kellékszavatossági igénye alapján a vevő választása szerint
- kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az az eladónak – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, vagy
- árleszállítást igényelhet, a hibát az eladó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha az eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a vevő érdekeit kímélve nem tud eleget tenni, vagy ha a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt
Mi köze ennek a garanciához, vagy jogi nyelven jótálláshoz?
Semmi, vagy inkább nem sok. A kellékszavatossági jog a jótállástól eltérő jogintézmény. A különbség viszonylag egyszerűen magyarázható. Míg a jótállás esetében az eladó terheli annak a bizonyítása, hogy a gépjármű nem szenvedett hibában a teljesítés időpontjában, a kellékszavatosságnál ez a bizonyítási teher már a vevőt terheli.
Mi az a hibás teljesítési vélelem?
Fontos szabály, hogy amennyiben a vevő nem magánszemélytől, hanem vállalkozástól (pl.: Kft.) vásárolta a gépjárművet úgy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kelékszavatossági igény érvényesítésekor a főszabállyal (lásd fent) ellentétben az eladó vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a hiba a teljesítés időpontjában nem állt fenn.
Határidők:
A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított 1 év alatt évül el. Ha azonban a vevő nem magánszemély eladótól, hanem vállalkozástól, (pl.: Kft.) vásárolta a gépjárművet úgy a vevő kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított 2 év alatt évül el.
Vissza az eredeti kérdéshez tehát: Mit kell tennie Jánosnak ebben az esetben?
- Forduljon ügyvédhez, hogy tisztában legyen a jogaival és lehetőségeivel és időben kapjon szakszerű jogi segítséget.
- Mindenképpen jeleznie kell a hibát az eladónak, méghozzá haladéktalanul. (Ezt érdemes írásban – a későbbiekben is bizonyítható módon – például tértivevényes levél útján, a választott kellékszavatossági igény és a hibás teljesítésből eredő károk közlésével együtt megtenni.)
- Ha az eladó a hibás teljesítést nem vitatja, érdemes a választott kellékszavatossági igényt, a hiba elismerését, a kártérítés összegét, azok megfizetésének módját és határidejét egy megállapodásban rögzíteni, lehetőség szerint két tanú vagy még inkább ügyvéd jelenlétében aláírni.
- Ha az eladó a hibát nem ismeri el, a vevőt terheli annak bizonyítása, hogy a gépjármű hibája, már az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában is fennállt.
- A hiba teljesítéskori fennállásának bizonyítására érdemes tanúkat keresni, akik jelen voltak az adásvételi szerződés megkötésekor, és igazságügyi szakértőhöz fordulni, aki képes majdnem teljes bizonyossággal megállapítani a hiba keletkezésének időpontját és annak okát.
- Ha már van a kezünkben magánszakértői vélemény, amely megállapította a hiba keletkezésének időpontját és a javítás költségeit, érdemes ügyvédhez fordulni, aki első körben fizetési felszólítással, annak eredménytelensége esetén pedig fizetési meghagyásos eljárás megindításával tud segíteni a javítás költségeinek a behajtása érdekében.
- Amennyiben a fizetési meghagyás jogerősség válik, a követelés végrehajtható.
- Amennyiben a fizetési meghagyás ellen a kötelezett határidőben ellentmondással él, a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, így a jogosult keresetlevél benyújtására és a peres eljárás lefolytatására kényszerül a jogos követelése behajtása érdekében.